Részvény indexek

Kereskedjen devizával, árucikkekkel, nemesfémekkel, energiahordozókkal, részvény indexekkel és digitális pénznemekkel egyetlen számláról.
Válasszon a bármilyen készülékhez elérhető 16 kereskedési platformunk közül.

Részvény indexek – Árrések / feltételek

* A swap értékét az index deviza aktuális bankközi árfolyama alapján számítják ki. A vételi pozíciókat az aktuális bankközi árfolyam plusz egy haszonkulcs terheli, az eladási pozíciók pedig az árfolyam mínusz haszonkulcs összeget kapják. A műveletet 00:00-kor hajtják végre (GMT+2 időzóna, nyári idősz. léphet érvénybe), és néhány percet igénybe vehet. Szerdától csütörtökig a swapot három napig felszámítják.

** A minimális szint a stop loss és take profit megbízások elhelyezéséhez egy aktuális piaci árról.

A CFD-k letétkövetelményét a következőképpen lehet kiszámolni : lot * szerződés mérete * nyitó ár * a letét százalékos értéke. Az érték nem a kereskedési számlájának tőkeáttételén alapul.

A CFD-k marginja hedgelés esetén mindig 50%.

A dátumok csak tájékoztató jellegűek, a későbbiekben még változhatnak.

Osztalékkorrekció a készpénzes indexekre (kivéve a GER30)

A készpénzes indexek osztalékkorrekción esnek át. Amikor egy index alkotótagja osztalékot fizet a részvényeseinek, osztalékkorrekciót kell végrehajtani az olyan ügyfelek számláin, akik az osztalékjog megszűnésének napján (ex-dividend date) 00:00 (GMT+2 időzóna, nyári idősz. léphet érvénybe) időpontban pozíciót tartanak fenn az indexszel. A Germany 30 (GER30Cash) CFD-k nem esnek át osztalékkorrekción. A határidős index CFD-k sem esnek át osztalékkorrekción.

A vételi kereskedések a következőképpen számított összeget kapják:

Osztalékkorrekció = bejelentett index osztalék x pozíció mérete lotokban

Az eladási kereskedéseket a következőképpen kiszámított összeg terheli:

Osztalékkorrekció = bejelentett index osztalék x pozíció mérete lotokban

Index osztalék

A feltüntetett szimbólumok csak azon szimbólumok (vagyis lereskedési instrumentumok), amelyek várhatóan osztalékot fizetnek ezen a héten. Az osztalékok mindössze irányadók likviditás szolgáltatóink részéről, így változhatnak.

A részvény index kereskedésről

A részvény indexek tényleges tőzsdeindexek, amelyek a tőzsde egy bizonyos szegmensének értékét mérik. Kiszámításuk válogatott részvények árainak súlyozott átlaga alapján történik, amelyek az általuk képviselt aktuális kategóriához tartoznak. A részvény indexek egy bizonyos tőzsdét, például a NASDAQ-ot képviselhetik, vagy képviselhetik egy ország legnagyobb vállalatainak egy meghatározott csoportját, mint az amerikai S&P 500, a brit FTSE 100 vagy a japán Nikkei 225.

Az indexeknek arra hivatottak, hogy megmutassák egy adott tőzsde vagy egy ország gazdaságának általános irányát. Mivel azonban a részvény indexek egy több vállalatot tömörítő „cégkosárból” tevődnek össze, erőteljesen befolyásolja őket az egyes vállalatok, illetve a kereskedés egyes szektorainak jelentős elmozdulása.

Az alap részvénykosárból származó egyes részvényeknek tulajdonított tényleges súly a különböző indexek között eltérő, ami azt jelenti, hogy nem mindegyik használja ugyanazokat a kritériumokat a végeredmény származtatásához. Kétféleképpen lehet kiszámítani egy bizonyos alap részvény magához az indexhez való hozzájárulásának tényleges súlyát: ár szerinti súlyozással és kapitalizáció szerinti súlyozással.

Az alábbiakban az a kategória látható, amelybe számos nagyon népszerű index tartozik:

  • 1. A Dow Jones (US30) és a Nikkei 225 (Japan225) ár szerint súlyozott indexek.
  • 2. Az FTSE 100 (UK 100), az ASX200 (Australia 200), a Hang Seng Index (Hong Kong 50), a DAX (Germany 30), a CAC 40 (France 40) és az IBEX35 (Spain 35) a legfontosabb kapitalizáció szerint súlyozott részvény indexek közé tartoznak.

Részvény indexek – ki kicsoda?

S&P 500 (US500): Az S&P500 (US500) tőzsdeindexet az amerikai Standard & Poor’s Financial Services LLC pénzügyi szolgáltató vállalat vezette be 1957-ben. Az egyesült államokbeli részvények fő indikátora, és mint az Egyesült Államok tőzsdéjéhez összességében az egyik leggyakrabban használt referencia-index, kapitalizáció tekintetében az amerikai értékpapír piac mintegy 75 százalékát lefedi.

ASX200 (Australia200): Az ASX 200 (AUS200) index az ausztrál tőzsdén jegyzett részvények kapitalizáció szerint súlyozott tőzsdeindexe, amely 4,685 milliárd dolláros napi átlagforgalmával a világ 15 legnagyobb tőzsdecsoportja közé tartozik. Az index kizárólag az ausztrál tőzsdén jegyzett részvényeket tartalmaz.

Nikkei 225 (JP225): A Nikkei 225 (JP225), hétköznapi nevén Nikkei, a tokiói tőzsde indexe, amely 4,09 trillió dolláros piaci kapitalizációjával a világ harmadik legnagyobb tőzsdéjének számít.

HSI (HK50): A HSI (HK50), vagyis a Hang Seng Index, egy piaci kapitalizáció szerint súlyozott tőzsdeindex, amelyet 1969. óta használnak az Ázsia második (és a világ hatodik) legnagyobb tőzsdéjén, a hongkongi tőzsdén (HKEx) jegyzett 50 legjelentősebb vállalat változásainak rögzítésére.

FTSE 100 (UK100): Az FTSE 100 (UK100) tőzsdeindex elnevezése a Financial Times Stock Exchange 100 rövidítése, amely a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező 100 vállalatot tömöríti a londoni tőzsdén.

NASDAQ 100 (US100): A fő NASDAQ index a NASDAQ Composite, amely a NASDAQ 100 (US100) indexet is magában foglalja. Ez utóbbi a NASDAQ tőzsdén jegyzett 107 legjelentősebb nem pénzügyi vállalat által kiadott 107 értékpapírt tartalmazza.

DJIA (US30): A DJIA (US30), a Dow Jones Szállítási Átlag után az Egyesült Államok második legrégebbi tőzsdeindexe, az Egyesült Államok 30 legjelentősebb vállalatának teljesítményét mutatja a tőzsde egy normál kereskedési napján. Értékét a DJIA osztó segítségével számítják ki úgy, hogy az indexhez tartozó mind a 30 részvény összes árának teljes összegét elosztják ezzel az osztó értékkel.

DAX (GER30): A DAX (GER30), vagyis a Deutscher Aktienindex, az első számú német tőzsdeindex, amely a frankfurti tőzsdén kereskedett 30 legerősebb vállalatot tartalmazza. Minőségét és nyereségességét tekintve blue chip indexnek számít.

CAC 40 (FRA40): A francia referencia tőzsdeindex, a CAC 40 (FRA40), a Cotation Assistée en Continu rövidítése. Az index az Euronext Paris, a második legjelentősebb európai tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező vállalat részvényeinek 40 legmagasabb értékét tartalmazza.

Mik a részvényindexek?

A részvényindexek olyan mutatók, amelyek az egyes tőzsdék által jegyzett részvények súlyozott átlagárfolyamát tükrözik.

A főbb nemzetközi részvényindexek, a teljesség igénye nélkül, a következők:

  • 1. S&P 500
  • 2. Dow Jones
  • 3. Nasdaq
  • 4. FTSE100
  • 5. Nikkei225
  • 6. DAX
  • 7. CAC40
  • 8. Euro Stoxx 50
  • 9. ASX200

A részvényindexek az esetek többségében annak a tőzsdének az általános képét tükrözik, amelyhez az adott indexcsoport tartozik. Az egyes részvényindexek mögött lévő részvények többnyire a legbefolyásosabb, vagyis a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező, vállalatokból tevődnek össze.

Hogyan működik a részvényindex kereskedés?

A kereskedési napokon az egyes vállalatok részvényeinek ára változik, vagyis emelkedik vagy süllyed. Mivel a részvényindex nem más, mint az őt alkotó részvények csoportja (és így tehát azok együttes ármozgását jelzi), annak tényleges ára az egyes részvények a végső árhoz való hozzájárulásának általános dinamikája (matematikai és statisztikai képlet) alapján emelkedik és süllyed.

A részvényindexekkel való kereskedés során fontos megérteni a következőket:

  • 1. Az egyes részvényindexekhez (pl. a Dow Jones-hoz) tartozó összes részvény egy ún. kiválasztási eljárás során kerül minősítésre, és amennyiben egy újonnan érkező részvény meghaladja az általános kereskedési teljesítményét, egy másik vállalat részvénye válthatja fel. Ezért tehát nem biztos, hogy mindig ugyanazon vállalatok részvényei tartoznak egy adott csoporthoz.
  • 2. Egy bizonyos részvény a teljes részvényindexre gyakorolt hatását különféle számítások és szabályok alapján határozzák meg. A csoportot alkotó részvényeket nem kezelik egyenlően. Leegyszerűsítve, a részvényindex teljes árát nem kapjuk meg pusztán azzal, hogy összeadjuk a mögötte lévő részvények árát, és elosztjuk a részvények számával.
  • 3. A részvényindex az általános konszenzust tükrözi, és a teljes tőzsdei teljesítmény etalonjának tekinthető.
  • 4. Amint azt a 2. pontban már említettük, a csoportot alkotó részvényeket nem kezelik egyenlően, ezért a nagyobb kapitalizációjú vállalatoktól származó indexekre nagyobb súlyt helyeznek. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagyvállalat részvénye valamilyen okból süllyed, a teljes részvényindex követni fogja ezt a mozgást, még akkor is, ha a csoportba tartozó többi részvény nem is süllyed.
  • 5. Amint az 1. pontban említettük, a részvényindexnek nevezett csoporthoz tartozó részvények idővel változnak. Egy bizonyos idő eltelte után maga a részvényindex már nem mindig ugyanazoknak a részvényeknek a csoportját tükrözi.

Süti szabályzat: XM.COM honlapunk sütiket alkalmaz, amelyeket annak további használatával Ön elfogad. További részletekért, kérjük olvassa el a sütik kezeléséről szóló nyilatkozatunkat.